, (fel-old) ösz. áth. Valaminek kötelékeit felbontja. Feloldani a bekötött zsákot. Feloldani a rab köteleit. Feloldani az övet. Átv. ért. valamely büntetéstől, vádtól, tehertől fölment, felszabadít. Feloldani az alperest a vád alól. A pap feloldja a töredelmes gyónót bűneitől. Továbbá: valamely rejtélyt, nehézséget megfejt. Feloldani a drámai mese csomóját. Feloldani a fogárd kérdést. V. ö. OLD.