, (fel-foly) ösz. önh. Tulajd. ért. am. valamely híg test alulról fölfelé terjed, halad, mi néha látszólag megtörténik, pl. Felfoly a Rába vizének fölszine, midőn a Duna áradása feltartóztatja; ámbár tulajdonkép lefoly, mert magasabb állásról alább száll. Átv. ért. mondjuk némely növényekről, melyeknek indái, szárai, kacsai a közellévő fákra, kerítésekre, oszlopokra stb. felfutnak, föltekerőznek. Felfoly a borsó, juhszalag stb.