v. FĚLĚTT v. FÖLÖTT, (fel-ett stb.) névutó. Személyragozva: felettem, feletted, felette stb. v. fölöttem, fölötted, fölötte. Ragozatlan állapotában az illető név nem szenved változást előtte, pl. Ház felett, fejünk felett. Mindenek felett, de harmadik személyű raggal sajátító rag kivántatik mellé, pl. háznak felette, mindeneknek fölötte. Értelmére nézve am. 1) Valaminek tetején, ormán, legmagasabb pontján. Ház felett rak fészket a gólya. 2) Valamit túlhaladva, magasságra emelkedve. A város felett setét felhő borong. Erdő felett repkedő madarak. 3) Vétetik ról ről értelemben. Tanakodni, értekezni valamely tárgy felett. Aggódni kedveseink felett. 4) Miatt. Sírni, panaszkodni veszteségünk felett. 5) Néha am. körűl, mellett, bizonyos időben. Asztal felett beszélgetni, mulatni. 6) Hasonlító erővel birván am. jobban, inkább mint, pl. Mindenek felett szeressük az Istent. Sokak felett többre becsüllek. Nyelvhasonlat szerént ellentétetik az alatt névutónak, s helyhatározó gyanánt önállólag is hasznátathatik. Ő köztünk felett (fel-ent) áll. Fölöttebb vagy, hogy sem fölemelkedhetnénk hozzád, mert mi alatt vagy alattabb vagyunk.