, (fel-es-ěl) önh. m. felesěl-t. A felel, felelés, felelet szókkal ugyanazon gyökből (fél névszótól) származván am. visszafelelget, viszhangokat adogat, perlekedik, czivódik. Szép Amarill nevivel feleselni tanítod az erdőt. (Virgil. 1. Ecl. Baróti). Néha am. valamely kérdés iránt szót váltogat, vitatkozik. Feleselnek egymással a különböző, és ellenpártu hirlapok, műbírák, perlekedők. Feleselnek a szomszéd helységek a határon vagy határ fölött.