, (fel-takarít) ösz. áth. 1) Valamit magasabb helyre berak, begyüjt. A szénát feltakarítani a padlásra. 2) Szélesb ért. szerteszórt holmit öszvegyűjt, öszveseper, öszvehány stb. Feltakarítani a szérüről a szalmát, polyvát, szemet. Feltakarítani a (lekaszált) szénát. V. ö. TAKARÍT.