, (fel-bizgat) ösz. áth. Bizgatva az érzékeket mozgásba hozza, indulatra gerjeszt, különösen mások elleni felkelésre ösztönöz, felbujt. V. ö. BIZGAT. A székelyeknél: felbizget. Felbizgette az eszit. Azt a dógot minek bizgeted annyit? nem hallgatsz el véle? (Kriza János).