, (fel-e-ben, fél névszótól) ih. 1) Fele haszonért, felényi jövedelem fejében. Felében kiadni a földeket. Felében kaszálni a sarjút. 2) Nagyjában, nem egészen, nem tökéletesen. Csak úgy felében tesz mindent. Felében, harmadában. Felében esett neki a tréfa, azaz félig kedvére, félig nem.