, (fity-ma) mn. tt. fitymát. Olyas valami, amit kevésre becsülünk, mit ócsárlunk, mire szájunkat elfitítjuk; vagy ócsárló, lealázó, kevesellő, kicsinyellő. Fityma ember; fityma beszéd.
"S fityma dölyffel hánykolódva
Jár a bajnokok körűl."
Kisfaludy K.
Innen származik: fitymál.