, (fik-a) fn. tt. fikát. 1) Orrból folyó takony; vékony hangon mintegy pök, pöket szók értelmében. 2) Csúfságból így nevezik a magyar bakancsost, s talán onnan, hogy a káromkodó fíkom ige gyakran megfordúl nyelvökön (fikó, fika), vagy pedig fika nem egyéb, mint a baka szó módosulata.