, (fel-törik) ösz. k. 1) Valamely erőszak által törést szenvedve felnyilik, szétválik. Döngetésekre feltörik az ajtó. Kalapács alatt feltörik a dió, a baraczkmag. 2) Csiszolás, dörgölés által kisebesedik, sérelmet kap, felhólyagosodik. Feltörik a tenyere. Feltörik az igás ökör nyaka. V. ö. TÖRIK.