, (fel-száll) ösz. önh. 1) Általán, fölemelkedik, fölfelé halad a levegőben. Felszáll a kémény-, pipafüst. Felszáll a köd. Felszáll a por. Sohajtásai, imái felszállnak az égbe. 2) Különösen, felrepűl, felszárnyal. Felszállnak a madarak a fára.
"Felszállott a páva, vármegye házára."
Népd.
V. ö. SZÁLL.