, (fel-marad) ösz. önh. 1) Ébren marad, le nem fekszik, virraszt. Az anya felmarad beteg gyermeke mellett. 2) El nem vész, el nem fogy, a többi közől elhasználatlanul hátramarad. A vendégségből sok étel, ital felmaradt. A csatából kevesen maradtak fel. Jobban: fenmarad.