, (fel-hat) ösz. önh. Ereje, működése által magasra, fölfelé tör, sikerrel munkálkodik. Felhatni a járatlan havasok tetejére. Országos hivatalokra felhatni. A nyomorult szegények panasza felhat a királyi székig. Szörnyü kiáltása felhat az égre.
"De sok sürű sohajtásom
Felhat a magas egekre,
Mind te felelsz meg ezekre."
Népd.
V. ö. HAT, ige.