, (fel-foszt) ösz. áth. 1) Tájdivatosan: ruhát, takarót fölemelve, valakit vagy valamit meztelenné vagy födetlenné tesz. Felfosztani a szoknyát, pendelyt, vagy az asszonyokat, leányokat. Felfosztani az ágyat. 2) Mondják különösen a törökbuza rakásról, midőn leveleitől megtisztítják. Felfosztottuk már a törökbuzát. V. ö. FOSZT.