, (fél-et-len) mn. tt. féletlen-t, tb. ~ěk. 1) Aki nem fél, bátor, félénktelen. 2) Kitől vagy mitől nem félnek, félelmetlen. Kétes értelménél fogva, s minthogy úgy is vannak ezen fogalmak kitételére szabatosabb szavaink, ezen különben is ritka használatú kifejezést bízvást nélkülözhetjük.