, (el-fut) ösz. önh. 1) Futva elmegy, eltávozik. Elfutott a szomszédba. 2) Átv. ért. a forró nedv az edényből elfoly. Elfutott a leves; elfutott a kőtés (szalados). 3) Áthatólag: elfog, egész erejével meghat. Elfutotta a lúdméreg. Elfutotta a borzalom. V. ö. EL, (2) és FUT.