, (el-fakad) ösz. önh. Fakadva szétmegy, elömlik, elreped. A megnyomott halhólyag elfakad. Elfakad az igen teljes szőlőszem. Elfakadni sírva vagy nevetve, azaz a sirást vagy nevetést többé el nem nyomhatva annak szabad menetelt engedni. V. ö. EL, (2) és FAKAD.