, (el-esik) ösz. k. Tulajdonkép: elesik a járókelő (nem csúszó mászó) állat, midőn sulyegyenét vesztve eldől, lerogy. A kis gyermek, mig járni megtanul, gyakran elesik. Elesett a lúd a jégen, majd fölkel a jövő héten. (Népd). Átv. ért. valamely reménytől, keresettől, vagyontól megfosztatik. Elesett a várt örökségtől. Elesett a reméllett hivataltól.