, (egy-el-ěd-ik) k. m. egyelěd-tem, ~tél, ~ětt. Keveredik; különféle és különnemü tárgyak közé vegyűl. Beleegyeledik. Öszveegyeledik. Egybeegyeledtek, a kiknek idegen feleségök vala. (Káldi Esdr. 3. 9. 18.). Rokon vele: elegyedik. Mindkettőben az öszvetétel egy és el szókbul alakult, csakhogy egyikben egyik, másikban másik áll elül.