, (el-csap) ösz. áth. 1) Tulajdonkép, csapva, ütve, taszítva elűz, elhajt, eltávolít. Tenyerével elcsapni a legyet. 2) Elkerget. Elcsapni a rosz szolgát. Az idegen barmot elcsapni a csordából. 3) A teli mérűt elsimítja. Elcsapni a mérűt. 4) Átv. ért. Valamely étel, gyógyszer, vagy hűtés, elcsapja a hasat, azaz gyakori lágyszéket csinál. 5) Valami fölött hirtelen elterűl, általfut. Elcsap feje fölött a víz. V. ö. EL és CSAP.