, (el-nyikkan) ösz. önh. 1) Arról mondatik, kinek nyakát szorongatják, s a közben nyi v. nyik vékony hangot bocsát ki torkán. Elnyikkan a malacz, midőn nyekgetik. 2) Általán, vékony, éles nyi, nyik hangon elkiáltja magát, nyikkanásra fakad. Elnyikkan a kis gyermek, midőn bántják. V. ö. NYIKKAN, NYIKOG.