, (el-len-kěd-ik) k. m. ellenkědtem, ~tél, ~ětt. 1) Valakivel bizonyos tárgyban, ügyben, véleményben, meg nem egyezik, egészen más irányt követ. 2) Valakivel tartós gyülölségben él. A rosz szomszédok ellenkednek egymással. 3) Kötekedik, czivódik, merő pajkosságból vagy tréfából ingerkedik. Különböztetésül V. ö. ELLENKĚZIK.