, (el-ont) ösz. áth. Eredeti értelménél fogva, valaminek omlását eszközli, azaz töredékekre, részekre szakgat, szétoszlat. Köz ért. elönt, azaz valamely híg, folyó testet cseppekben, vagy hullámokban eloszlat. Elontani a vizet; hazáért elontani vérét. Arczát elontotta a vér. V. ö. EL, (2) és ONT, ÖNT.