, ELOLTHATLAN, (el-olthatatlan v. olthatlan) ösz. mn. 1) Amit elaltatni, minek égését megszüntetni nem lehet. A meggyúladt erdőségek tüze elolthatatlan. 2) Átv. ért. mit lecsillapítani, elnyomni nem lehet. Elolthatatlan gyülölség, szerelem. Elolthatatlan szomjuság. 3) Határozóképen: elolthatlanul.