, (el-kapat) ösz. áth. 1) Tulajd. valamit elragadni enged. Elkapatni a kocsit a szilaj lovak által. Átv. ért. valakit roszra szoktat, elkényeztet. Nagy engedékenység által elkapatni a gyermeket. Visszaható névmással: Elkapatni magát az indulattól, haragtól, gőgtől stb. am. azokban semmi mértéket nem tartani.