, (el-dőd vagy el-déd, azaz első déd, t. i. valamely népnek, nemzetnek, nemzetségnek törzsök-apja. l. DÉD), fn. tt. eldőd-öt. Tágasabb ért. eldődök a népnek, nemzetnek, nemzettségnek első korban élt ősei. Dicső eldődeink, kik e hazát szerezték. Legtágasabb ért. régiek, hajdaniak.