, (elő-hord) ösz. áth. 1) Többet, többfélét egymás után eléhoz, elérak. Előhordani az ellenség elől elrejtett kincseket. 2) Szóval, beszédben elészámlál, említésbe hoz. Előhordani a régi történetekből a legjelesebbeket. Hetet, havat előhordani. Szabatosabban: eléhord. V. ö. ELŐ, (3).