, (el-érés) ösz. fn. 1) Teljes megközelítése annak, aki előre ment. 2) Bizonyos távolságra eljutás. 3) Valaminek kézzel lábbal, vagy akármely eszközzel megilletése. A víz fenekének elérése. V. ö. ÉR, önh. és áth. 4) A növény vagy gyümölcs kifejlődésének tetőpontja, midőn már veszni indul. V. ö. ÉRIK.