, (el-é-ig-szik) k. multját az elégědik igétől kölcsönzi: elégědtem, elégědtél, elégědett, valamint a mutató mód jelenjén kivűl általán a többi időket is: elégědem, elégědjél, elégědném, elégědenděm, elégědni, elégědvén, elégědő, l. ELÉGĚDIK. A természet kevéssel megelégszik. (Km). A szerencse ritkán elégszik meg egy csapással. (Km).