, EGYHANGULAG, (egy-hangúlag) ösz. ih. 1) Ugyan azon hangot adva, egy foku hangon lejtve. Egyhangulag szóló duda. Egyhangulag ejteni a szókat. 2) Átv. ért. egyértelmüleg, köz akarattal. Egyhangulag dönteni el valamely tárgyat. Egyhangulag ellene szavaztak. Egyhangulag kiáltották ki képviselőnek.