, (er-ez, ér főnévi gyöktől) áth. m. erez-tem, ~tél, ~ětt, par. ~z. Erekkel ellát, felékesít, például, a festész erezi a képet, midőn az ereket kitünövé teszi rajta. Erezik az asztalosok a bútorokat, midőn különféle mesterséges vonásokat, virágokat, ábrákat képeznek rajtok.