, (el-viharzik) ösz. k. A vihar elmúlik; az idő megszünik viharos lenni. Elviharzott fejeink fölött az ég. Átv. ért. a külső vagy belső háború megszünik, lecsendesedik. Elviharzottak a magyar nemzet egéről a török fegyverek, és polgári villongások. V. ö. VIHAR.