, (el-vél) ösz. áth. 1) Más véleményt táplál valami felől; másnak néz valakit. Másra vélni el a beszédet, mint a szóló értelmében kellett volna. Másnak véltem(el) kegyedet. 2) Visszahatólag: elvéli magát = elbizza magát. Ritka használatu tájdivatos szó.