, (el-takar) ösz. áth. Elföd, beborít. Eltakarni kendővel az arczot. Eltakarni a legyek elől a csemegéket. Képes kifejezésben: eltemet, magába fogad.
"Hazádnak rendületlenül
Légy híve ó magyar,
Bölcsőd az, majdan sírod is,
Mely ápol, s eltakar."
(Vörösmarty).
V. ö. EL, (2) és TAKAR.