, (el-tör) ösz. áth. Szilárd, merev testet erőszakos hajlitás, nyomás, ütés stb. által ketté vagy több darabokra választ. Eltörni térden a száraz ágakat. Eltörni a pálczát. Eltörni a korsót, edényeket. Eltörte a macska szarvát. (Km). V. ö. EL, (2) és TÖR.