, (el-szilajodik) ösz. k. Különösen a lóról és szarvasmarháról mondják, midőn neki vadúl, és semmi korlátot, köteléket nem tűr. Átv. ért. mondjuk emberről is, ki a társadalmi törvények és szokások daczára elvadúl, kicsapongóvá lesz, s féktelen állathoz hasonúl. V. ö. SZILAJ.