, (I. föntebb) ösz. fn. 1) Valamely jeladás, mely távozásra, utazásra, eltakarodásra int. Elmenőt dobolni a hajduknak. Elmenőt trombitálni a lovasoknak. Bakancsosok nyelvén fikátor (Vergatterung). Innen: fikátort verni. 2) Készület a távozásra, elutazásra. Elmenőben vagyunk.