, (elő-szoba) ösz. fn. Szoba, mely a főszoba vagy terem előtt van, s bemenetelül szolgál. Különösen, az előkelő nagyobb uraknál, tisztviselőknél, hivatalokban azon szoba, melyben a bemenni akarók várakoznak, mig a bemenetelre engedelmet kapnak, vagy reájok kerül a bemeneti sor.