, (a hellen-latin presbyter, vagy közvetlenül a németes Erzpriester szó után alakult) fn. tt. esperes-t, tb. ~ěk. A latin és görög katholikus egyházi rendben oly személy, ki valamely püspökmegyei nagyobb vagy kisebb kerületnek főnöke. Innen: főesperes, fő kerület főnöke, székesegyházi főesperes, a székesegyházi kerület feje, alesperes, kisebb kerületé. (Archipresbyter, Archidiaconus). A protestans egyházban szinte kerületi főnököt jelent, kit máskép latin néven senior-nak is mondanak.