, (eső-fél) ösz. fn. Jobbára csak ben raggal, és van igével használják, mint általában a részesülőket. Esőfélben van az idő, azaz már-már esik, nem sokára esni fog, vagy legalább esni készül. Midőn magasról hullást vagy dőlést jelent, már valóban eső, esésben levő állapotot is jelent, pl. Esőfélben (am. esés közben) megkapni az üveget. Esőfélben megbillenni.