, (er-eszt, lásd: ÉR gyök) áth. m. ereszt-ětt, htn. ~ni v. ~eni, par. ereszsz. 1) Eredni készt, enged, teszi, hogy eredjen, ér gyanánt folyjon. Vizet ereszteni a rétre. Bort ereszteni a kancsóba. Vért ereszteni a felvágott érből. 2) Menni, elmenni enged, bocsát, küld. Szinházba ereszteni a gyermeket. Tánczvigalomba ereszteni a leányt. Követeket ereszteni az ellenséghez. Szelet ereszteni. Haza ereszteni. Ereszsz. Elül eresztelek. Ha a tetűt a lábadra ereszted, felmász a fejedre, km. (azaz, ha a koldusnak magadon egy kevés hatalmat engedsz, egészen elhatalmasúl rajtad. Kriza J.).
"Aztán mennyországban felmene
S nekik szent lelkét ereszté."
Katalin verses legendája.
3) Hosszura nyujt, növeszt; szállít. Kötelet ereszteni. Szakált, üstököt, bajuszt, szőrt, körmöket ereszteni. Hasat, tokát ereszteni. Vasmacskát, horgonyt ereszteni. Ruhába toldást ereszteni. 4) Hagy, elhagy. Ereszt a posztó, azaz szinét hagyja. 5) Parancsolóban: ereszsz, ereszszetek, am. hagyj vagy hagyjatok mennem. 6) Mondjuk a méhekről, midőn új rajt bocsátanak. Rajt ereszteni. 7) Tulajdonító ragu névvel: búnak, bánatnak, szomorúságnak ereszteni, azaz nekiadni magát. Szélnek ereszteni, azaz szabadon bocsátani, magára hagyni. 8) Baranyai tájszólás szerént: gerebenez. 9) A székelyeknél egyet-kettőt eresztek, am. egy vagy két gombomat kigombolom, (minthogy öltönyöm feszes vagy melegem van. Kriza J.).
Öszvetételei: Beereszt. Beereszteni a posztót. Elereszt. Fölereszt. Fölereszteni a kását zsírral. Kiereszt. Leereszt. Megereszt. Megereszteni a rosz nyelvet. Nekiereszteni (a lovat, a sereget az ellenségnek, az agárt a nyúlnak). Öszveereszt, visszaereszt.
Közel rokon vele hangban és (bocsátni) értelemben a perzsa firiszt-áden.