, (el-vakúl) ösz. önh. Olyanná lesz, mint ha vak volna. Erkölcsi ért. lelki elfogódás miatt a dolgok mibenlétét nem látja. Elvakulni a fejszédelgésben. Elvakulni a nagy fényességtől. Oly pompát, fényt láttam, hogy elvakultam bele. Ha valóságos vakságot értünk, ezt megvakúl szóval fejezzük ki.