, (el-szabadít) ösz. áth. 1) A foglyot, rabot elbocsátja, szabad lábra állítja. 2) A lánczon, kötelen levőt feloldja. Elszabadítani éjjel az őrebeket. Elszabadítani a jászolhoz kötött barmot. 3) Akaratlanul elereszt, elszalaszt. Elszabadítani az ökröt a vágószékről. V. ö. EL, (2) és SZABADÍT.