, (am. er-dő-i) mn. tt. erdei-t, tb. ~ek. 1) Erdőben lakó. Erdei vadak, erdei madarak, erdei macska, erdei kakas, kan, menyét, erdei csoda. (Faludi).
"Az égi madarak
És erdei vadak
Őtet imádják,
És magasztalják."
(Karácsoni ének).
Ordít, mint az erdei fülemile, (km.) azaz, farkas. 2) Erdőben termő. Erdei fák, erdei édes gyökér, erdei liliom, szeder, erdei mustár. 3) Erdőben használt, erdőre vonatkozó, erdőt illető. Erdei munka. Erdei öl. Erdei legeltetés. Erdei utak. Erdei sötétség.