, elvont gyök, melyből különféle családu származékok erednek. 1) Melyek növésre, származásra vonatkoznak, u. m. er-dő, er-esztvény. Előtéttel rokonai: her, (ló-her), cser, cserje, ser, sereng, serdűl. Így Erdőd régi okiratokban gyakran Herdőd (Jerney. Nyelvkincsek). 2) Melyek menést, tovább haladást, folyamatot jelentenek, mint: er-ed (eredj innét!) er-egél, er-gója: a szanszkritban ar gyököt németűl így értelmezik: gehen, erreichen. V. ö. ÉR ige és név. 3) Tartozik e gyök azon r gyökhangu szók osztályába, melyek cselekvési szilárd, hatályos, kitartó képességet jelentenek, u. m. er-ő, er-ős, er-ény, er-ély. Alaphangban és fogalomban rokonai: bír, férj, mint a latinban: vir, vires, és virtus. Hasonló a hellen αρ ezen származékokban: αρετη, αρρην vagy, αρσην, αρης, a szanszkrit arh v. erh, (hatni, erősnek lenni), melytől származik: arhasz (érdemes, jeles) stb. továbbá arjasz (jeles, vitéz), arisz (harczos) stb. 4) Haragos, morgó hang: erreg, erreget, ergelős. Hasonlók a hellen οργη, latin ira. magyar ir-így, har-ag stb. V. ö. mindenütt az egyes származékokat.