, (eny-el-ěg) önh. m. enyelěg-tem v. enyelgět-tem, ~tél v. enyelgěttél, enyelgětt, htn. ~ni v. enyelgeni. 1) Nyájasan, édesen tréfál, gyöngéden kötődik, nem annyira elmés ötletekkel, mint az érzéshez szólva. Enyelegni leginkább gyermekekkel, leányokkal, asszonyokkal szokás, midőn a nekik kedves tárgyakról holmi kecsegtetőt, nevettetőt mondunk. 2) Szerelmesen nyájaskodik. Enyeleg a legény szeretőjével. 3) A régieknél annyit is tett, mint: gagyog, csacsog, kisded módjára beszél. Székelyesen: anyolog. l. ANYALOG.