, (l. fönebb) áth. m. enged-tem, ~tél, ~ětt. Általában l. ENGED, önh. Különösen 1) Ellene nem szegül valaminek, hagyja a dolgot folyni, meglenni. Szabad elmenetelt engedni. Magát engedni vagy nem engedni. Ne engedd magadat. 2) Valamire szabadságot ad. Nem jó mindent engedni a gyereknek. 3) Bocsát, megbocsát. A gyóntató atya az Isten személyében bűnöket enged. 4) Ad. Helyet engedni valakinek. Engedje Isten! 5) Az alkuban, szerződésben a kikötött árt alább szállítja. Tiz garast engedett egy akó bor árából. Krajczárt sem engedek. Öszvetételei: elenged, kienged, megenged. Jobb azon gonoszság, mindent mindenkinek megengedni, mint senkinek semmit. (Km.).