, (em-ez) mutató névmás, tt. emez-t, tb. emezěk. Segitő raggal: emezzel v. emevvel, l. EZ. Két vagy több tárgy közől a közelebbiket határozza meg. Ellentéte a távolt határozó: amaz, pl. Buda és Pest szemközt feküsznek a Duna mentében; amaz a jobb parton, emez a balon.