, (el-tilt) ösz. áth. 1) Valamit cselekedni nem enged. Eltiltani az éjjeli lármákat, kóborlásokat. 2) Elparancsol; megszüntet. Eltiltani a naplopókat a városból, a koldúsokat a vásárokról. Eltiltani a tőrök viselését. 3) Valamitől eltartóztat. Eltiltani a betegnek a bort, s egyéb szeszes italokat. V. ö. EL, (2) és TILT.