, (el-térül) ösz. önh. Bizonyos helytől, iránytól eltávozik; valamitől elpártol. Különbözik az eltér igétől, mennyiben ez tiszta önhatás, vagyis belső erőtől származó működés; amaz pedig némi külső hatással van párosulva. Eltérünk valamely véleménytől saját meggyőződésünk után, eltérülünk pedig, midőn mások birnak arra bennünket.